Dr. Erőss Gábor, a Párbeszéd Magyarországért (PM) VIII. kerületi önkormányzati képviselője (2014-ben az Együtt-PM polgármesterjelöltje):

Az „Ez a Minimum” aláírójaként, PM-es önkormányzati képviselőként folyamatosan napirenden tartottam a témát az elmúlt hónapokban. Ellenzéki képviselőként közvetlenül nem sokat érhettem el, de annyit mindenképpen, hogy – a Kocsis Mátéval folytatott képviselő-testületi csörtéim nyomán – országos sajtónyilvánosságot kapott az ügy. Átfogó átláthatósági rendeletet (egyelőre?) nem, de az 5 millió forint alatti szerződések nyilvánosságát és a vagyonnyilatkozatok online hozzáférhetőségét – a politikai nyomásgyakorlásnak köszönhetően – sikerült elérnem.

 

Foglalkozott-e a képviselő-testület az önkormányzat átláthatóságának kérdésével?

Igen is, meg nem is. A képviselő-testület 2015. januári ülésére benyújtottam egy előterjesztést, melyben – pontról pontra végigvéve az Átlátszó és a K-Monitor kezdeményezésében szereplő témákat (vagonnyilatkozatok, közbeszerzések stb.) – egy olyan keretrendszer elfogadására tettem javaslatot, melybe második lépésben beilleszthető lett volna a konkrét átláthatósági rendelet. Ezt az előterjesztésemet a polgármester – Kocsis Máté – nem vette napirendre. Ellenben a testületi ülés végén, a „tájékoztató” napirendek között szerepeltetett egy sajátos műfajú szöveget, melyben az „Ez a Minimum” részletes átláthatósági rendelettervezetét (melyet csupán a Jegyző részére küldtem meg, tájékoztatásul (!)) különböző, jobbára élcelődő megjegyzésekkel tarkítva tette közzé. Az ülésen éles vita alakult ki, melyben igyekeztem ráirányítani a figyelmet formális és a tényleges átláthatóság közötti különbségre: pl. hogy nem mindegy, úgy nyilvános-e egy vagyonnyilatkozat, hogy egy lezárt borítékban van, vagy úgy, hogy közzéteszik az interneten stb. Kocsis Máté megdöbbentő verbális ámokfutása volt a válasz, melyről a sajtó bőségesen tudósított, s az ügy még jó ideig napirenden volt a nyilvánosságban (pl. RTL Klub)

 

Elfogadtak-e új szabályzást, rendeletet, határozatot, normatív utasítást vagy jegyzői intézkedést a tárgyban? 

Kocsis Máté polgármester, a 2015. április 19-i ülésre benyújtott tájékoztatója alapján:

(1) Március 30-án levélben fordult az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőihez, hogy (a) besorolásukat, javadalmazásukat, (b) az 5 milliós értékhatár alatti szerződéseket (az 5 millió felettiekhez hasonlóan) a társaság honlapján tegyék közzé, biztosítva hogy azok 5 évig a honlapon hozzáférhetőek maradjanak.

(2) Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal 5 milliós értékhatár alatti szerződéseit a www.jozsefvaros.hu oldalon közzéteszik. (http://jozsefvaros.hu/onkormanyzat/kozerdeku-adatok/150)

(3) A vagyonnyilatkozatok is kikerültek a honlapra: http://jozsefvaros.hu/onkormanyzat/kepviselok

(4) A polgármester kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsági Hatóság előzetes véleményét az Önkormányzat, ill. annak tulajdonában álló társaságok általi ingatlanvagyon elidegenítésével kapcsolatos információk közzétételével, az „egyedi közzétételi listák” létrehozásával kapcsolatosan.

 

Amennyiben igen, megfelelőnek tartja-e az új szabályozást?

Kis lépések a jó irányba. A végrehajtást (adatok frissítését, 5 évnél nem régebbi adatok feltöltését stb.) monitorozni, a hibákat javítani kell (pl. a 2015-ös fájlban csak 2014-es szerződések vannak), és további lépések szükségesek: adatigénylés almenü/aloldal indítása, közérthető és könnyen áttekinthető adatok, átláthatósági biztos kinevezése stb.

 

Ha nem került napirendre vagy elutasították a javaslatot, kérjük részletezze, hogy milyen indokból került az elutasításra. 

A polgármester

- nyitott kapuk döngetésének” tartja olyan kérdések rendeletbe foglalását, melyekről törvény rendelkezik.

- Az egységes átláthatósági rendelet követelését irrelevánsnak tartja.

- A vagyonnyilatkozatok honlapon való hozzáférhetőségét elvileg támogatja, de – a képviselőkre hárítva a felelősséget – mégis elutasította. (Később mégis megvalósult…)

- A kereshetőség, az összehasonlíthatóság, a közérthetőség elvének és konkrét gyakorlatának rendeleti úton történő szabályozását értelmetlennek tartja, elveti.

- Álláspontja szerint az önkormányzat által alapított alapítványokra mint civil szervezetekre az önkormányzati átláthatósági szabályozás „nem terjedhet ki”, mert erre a célra a 2011. évi CLXXV. törvény 14§ szerint a „Civil Információs Portál” szolgál.

- Az infotv. kommentárjára (!) és a bírói gyakorlatra hivatkozva kijelenti, hogy „az adatkezelő nem köteles az igény teljesítése érdekében maga előállítani a kért adatokat”, adatbázisokat, csak a meglévő adatokat kell rendelkezésre bocsátania.

 

Tervez-e (további) lépéseket az önkormányzat átláthatóságának javítása érdekében?

Igen, az „Ez a Minimum”-ban foglalt részterületek mindegyikére kiterjedő egységes szabályozás (rendelet) elfogadására, a meglévő adatok közérthetőségének, áttekinthetőségének és összehasonlíthatóságának javítására, valamint átláthatósági biztos kinevezésére újabb kezdeményezésekkel fogok élni.

 

2015. május 11.