Az Átlátszó, a K-Monitor és a TI Magyarország 2019-ben is arra kéri az önkormányzati képviselő- és polgármesterjelölteket, hogy tegyenek vállalást településük átláthatóságának javítása érdekében. Csatlakozni az ezaminimum.hu oldalon lehet.

Átláthatósági javaslatainkat a korábbi évek tapasztalatai és saját, önkormányzati területen végzett tényfeltáró munkánk motiválta. Úgy látjuk, még sok a tennivaló azért, hogy a magyar önkormányzatokat átláthatónak nevezhessük: a természetes online jelenlét és az "okos város" kulisszái mögött sajnos még ma is sokszor óriási hiányosságokat találni. A helyi demokráciában, a karnyújtásnyira lévő helyi ügyekben az olajozott működés alapja mindennél inkább a bizalom, a polgárok tájékoztatása és bevonása. Az Ez a Minimum! ehhez kíván hozzájárulni, ugyanakkor deklaráltan minimumprogram: azokat a kérdéseket öleli fel, amelyek a kezdeményezők megítélése szerint az átlátható működés garanciáját jelentik. Reményeink szerint a mandátumot nyert, minél nagyobb számú Ez a Minimum!-os képviselővel olyan együttműködés indul, ami akár ezeken a kérdéseken túl is elősegíthetik az átlátható gazdálkodás és a részvételen alapuló városvezetés innovatív módszereit Magyarországon. A kezdeményezők ezért nem pusztán számon kérik a kampányban tett ígéreteket, de tájékoztató anyagokkal, jó példák megosztásával is segíteni fogják a rendeletalkotásban a képviselőket.

 

Az Ez a Minimum! 2019 átláthatósági minimumprogram pontjai:

 

1. NYILVÁNOS MŰKÖDÉS

Napirend, előterjesztések, jegyzőkönyvek: Minden önkormányzati képviselő-testületi és bizottsági ülés napirendje, az üléshez készült előterjesztések (és azok mellékletei) legyenek az ülést megelőzően megtekinthetők, továbbá az üléseket követően haladéktalanul legyen elérhető azok jegyzőkönyve is elektronikusan kereshető formában (pl. html, txt, rtf, word, odt). 

Nyomon követhető viták és döntések: Ahol technikailag lehetséges, legyenek elérhetőek a szavazások eredményei gépileg feldolgozható formában, képviselőkre lebontva. Ötvenezer fő feletti településen a jegyzőkönyvekhez készüljön nyilvántartás, amelyből a könnyebb kereshetőség érdekében kiderül, hogy milyen témákkal, előterjesztésekkel foglalkozott az ülés (metaadatok). Ezek a vonatkozó aloldalon jelenjenek meg az ülés címe, dátuma mellett.

A testületi ülés nyilvánossága: Az önkormányzat biztosítsa, hogy az érdeklődök az ülésen megfigyelőként részt vehessenek, arról videó- és/vagy hangfelvételt készíthessenek (kivétel: zárt ülések). Az ötvenezer fő feletti települések automatikusan közvetítsék online a testületi üléseket.

 

2. KÖZÉRDEKŰ ADATIGÉNYLÉSEK

Információszabadság-párti önkormányzat: Az önkormányzat vállalja, hogy főszabályként nem igényel költségtérítést a közérdekű adatigénylések teljesítéséhez.

Nyilvánosság az adatigényléseknek: A beérkező közérdekű adatigényléseket és az azokra adott válaszokat az önkormányzat a válaszadást követően két héttel anonimizálva közzéteszi.

 

3. ÁTLÁTHATÓ KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS

A költségvetési folyamat nyilvánossága: Az önkormányzat költségvetése legyen elérhető közérthető, ábrákkal illusztrált formában az önkormányzat honlapján. Emellett nyers, géppel feldolgozható, táblázatos formában, lehetőleg COFOG szerinti, vagy az államkincstári rendszerben rögzített bontásban is legyen letölthető az elemi költségvetés, annak esetleges módosításai, a költségvetés végrehajtásáról szóló évközi beszámolók és az éves beszámoló. A lezárt évek adatai maradjanak elérhetőek az egész ciklusra vonatkozóan nyers, géppel feldolgozható formában.

Az önkormányzati cégek költségvetése: Az önkormányzat hasonló szempontok alapján tegye közzé a tulajdonában lévő önkormányzati vállalatok, általa működtetett egyéb intézmények költségvetését is.

Átlátható költségvetési tervezés: Az önkormányzat tegye közzé a költségvetési tervezés folyamatának dokumentumait (pl. koncepció, intézményvezetőkkel folytatott egyeztetés) és az előterjesztést, amelyben közérthetően kifejti az egyes előirányzatok tartalmát, indokolja a változtatásokat és bemutatja a tervezetet a költségvetési egyensúly szempontjából. 

A pályázatok nyilvánossága: Az önkormányzat beazonosítható módon számoljon be az általa (pl. minisztériumokhoz, EU-s programokra) beadott pályázatokról. Az elnyert pályázatokkal kapcsolatban tegye közzé a pályázat pontos megnevezését, a projekt ismertetőjét, beszámolóját, illetve a támogatási döntés időpontját.

 

4. NYILVÁNOS SZERZŐDÉSEK, KÖZBESZERZÉSEK

Automatikusan nyilvános, kereshető szerződések: Az önkormányzat az ügyviteli folyamat részeként tegye közzé a honlapján a szerződéseit (és azok módosításait). A szerződések fontosabb paramétereit elektronikusan kereshető adatbázisban tegye elérhetővé (szerződéskötés dátuma, szerződő partner, szerződés összege, tárgya, érvényesség), illetve a szerződések szövegét digitalizálva és/vagy pdf formátumban is hozza nyilvánosságra.

Közbeszerzések az EKR rendszerben: Az EKR rendszeren keresztül tegyék közzé az önkormányzat és cégei által kiírt vagy kötött, 1 millió forintot meghaladó beszerzéseket, azok módosításait, a szerződéskötést megelőző kiválasztási eljárások, közbeszerzések dokumentumait (az eljárás hirdetményei, egyéb dokumentumok pl. szerződéstervezet, műszaki leírás és árazatlan költségvetés, összegzés az ajánlatok elbírálásáról, döntéshozók neve, ajánlatok). Legyenek elérhetőek a szerződések teljesítéséről beszámoló dokumentumok is. Az önkormányzat honlapján jelenjen meg az EKR-re feltöltött információra mutató link. 

Átlátható ingatlangazdálkodás: Az ingatlanok értékesítésére, bérbeadásra vonatkozó szerződéseknél legyenek elérhetőek az ingatlan pontos adatai és annak értékbecslése is. A becsült árnál olcsóbban értékesített, vagy bérbe adott ingatlan esetén tegyék közzé e döntés indoklását.

 

5. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ VÁLLALATOK

Nyomon követhető tulajdonosi és irányítási struktúra: Az önkormányzat tegye közzé a részben vagy egészben tulajdonában lévő cégek listáját, megjelölve a tulajdoni hányadát. A cégek tegyék közzé aktuális irányítási struktúrájukat, legfőbb döntéshozó testületeik összetételét, szervezeti felépítésüket, stratégiájukat, éves terveiket, céljaikat, szervezeti és működési szabályzatukat.

Átlátható gazdálkodás: Az önkormányzati cégek, hasonlóan a tulajdonos önkormányzathoz, honlapjukon tegyék közzé szerződéseik kereshető adatbázisát, a szerződések szövegével, módosításokkal, illetve a szerződéskötést megelőző kiválasztási eljárás legteljesebb dokumentációját. A vállalatok az EKR rendszeren keresztül is tegyék közzé az 1 millió forintot meghaladó beszerzéseiket.

Átlátható teljesítmény: Az önkormányzat által részben vagy egészben tulajdonolt vállalatok éves pénzügyi beszámolói, könyvvizsgálói és egyéb jelentései legyenek elérhetőek az adott cég honlapján.

Nyilvános javadalmazás, jutalmak: Legyen elérhető a főbb tisztviselők, döntéshozók javadalmazása, jutalmai. 

Antikorrupció, panaszkezelés, közérdekű bejelentés: A 100 millió forintnál nagyobb költségvetésű vállalatok a tulajdonos önkormányzat által elfogadott, belső antikorrupciós szabályzatot alakítsanak ki, és ezt tegyék közzé. A vállalatok szolgáltatásukkal összhangban alakítsanak ki panaszkezelési, közérdekű bejelentéseket fogadó mechanizmusokat, a panaszkezelés eredményeiről pedig évente számoljanak be a honlapjukon közzétett beszámoló formájában.

 

6. ELSZÁMOLTATHATÓ DÖNTÉSHOZÓK

Nyilvános vagyonnyilatkozatok: Minden képviselő, polgármester, alpolgármester vagyonnyilatkozata, valamint az önkormányzati cégek vezető tisztségviselőinek a vagyonnyilatkozata legyen elérhető az önkormányzat oldalán, lehetőleg géppel olvasható formában is. Ezeket évente frissítsék, a korábbiak pedig az érintettek önkéntes vállalása alapján maradjanak elérhetők, amíg az adott képviselő, tisztségviselő a településen, illetve az önkormányzat cégében tevékenykedik.

Átlátható vagyonnyilatkozati eljárás: Az önkormányzat rendeletben rögzítse a vagyonnyilatkozati eljárás részleteit. Az ilyen eljárás során hozott döntést az illetékes bizottság szövegesen indokolja, és azt az önkormányzat honlapján tegye közzé.

A tanácsnokok munkája: Legyen nyilvánosan elérhető a tanácsnokok juttatása és az általuk ellátott feladatok jegyzéke is. Legyenek nyilvánosak a tanácsnokok előző évi munkájukról írott beszámolói.

 

Természetesen ezen túl is sok olyan közérdekű adat van, melynek közzétételét törvény is előírja, a szállások és kereskedelmi egységek nyilvántartásától az ÁSz ellenőrzések nyilvánosságáig. Minimumprogramunkban az önkormányzat átláthatóságát leginkább biztosító területekre koncentráltunk. Ezen felül már az adott önkormányzat testre szabottan tudja eldönteni, mi fér össze leginkább a helyben kialakult gyakorlatokkal. Települése válogatja, működnének-e olyan javaslatok, mint a bizottsági ülések megnyitása (részvétel, felszólalás), van-e értelme szabályozni a közmeghallgatások lebonyolítását, a stratégiai dokumentumok társadalmi véleményezésének rendjét. Van-e értelme elektronikus árverést biztosítani a vagyon eladása, bérbeadása esetén, garanciális elemeket beépíteni az álláshelyek, civil támogatási pénzek megpályáztatásába. Van, ahol ezek vitákat szülnek, máshol nincs velük probléma. Mi, a K-Monitornál minden jelöltet bátorítunk, hogy nyisson az olyan innovatív részvételi technikák felé, mint a közösségi költségvetés, az internetes demokrácia platformok vagy az állampolgári tanácsok. Ám elsősorban arra kérünk minden jelöltet, hogy csatlakozzon az Ez a Minimum! programhoz, legyünk többen és érjünk el többet, mint öt évvel ezelőtt!

 


A Lisszabonban tartott Interaktív Városok rendezvényen [Interactive Cities Lab] részt vett több Interaktív Városok hálózati partner és az IC projekt iránt érdeklődő. A szekció kifejezetten a projekt tevékenységeinek és eredményeinek, valamint a kifejlesztett URBACT módszertannak és az elért pozitív eredményeknek a bemutatásával foglalkozott.


„A GovLab oldalán megjelent esetleírás sajátos példát mutat arra, hogy hogyan sikerült Madridban egy nagy tüntetéssorozat energiáját egy eredetileg annak céljaira kidolgozott technológiával a város önkormányzatának döntéshozatali folyamatainak fejlesztésére fordítani. A fordulathoz persze az is hozzájárult, hogy a 2011-es, megszorítás-ellenes tüntetések alkalmával felbukkant informatikus, aki az alábbiakban bemutatott alkalmazás elődjét kifejlesztette, ma már a városi tanács tagja, egyben a választókkal való kapcsolattartás, a széles választóközönség bevonásának (public engagement) felelőse is. A Decide Madrid – amelynek előzménye a tiltakozók hangjának artikulálására és felerősítésére szolgált – azóta úttörő jellegű civil technológiai platformnak bizonyult az önkormányzati és közigazgatási működés fejlesztésére.

A Decide Madrid célja, hogy a város minél több polgárát bevonja a döntéshozatali folyamatokba és nyilvános vitákba, a legkorszerűbb eszközökkel ellátott részvételi demokrácia megvalósításaként. A modell sajátossága, hogy a széleskörű részvétel ellenére sem válik kaotikussá, és nem kérdőjelezi meg a hagyományos, intézményes döntéshozatali mechanizmusokat, ugyanakkor eredményesen támogatja azokat. Nyílt forráskódú szoftvert alkalmazva, olyan webes felületet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a részvételt a vitában, javaslattételben és szavazásokban, ugyanakkor az átláthatóságot is biztosítja.

A funkciók közül kettő emelkedik ki jelentőségénél fogva.
Az egyik a javaslattételi szekció. Ebben a regisztrált helyi lakosok egyetlen gombnyomással javaslatot tudnak megfogalmazni, a cím és a leírás megadásával. A javaslatok természetesen széles körben szórnak tartalmukat és hosszúságukat tekintve is, de a folyamatba megfelelő szűrők vannak beépítve. Először is, a javaslattevőnek 12 hónapja van arra, hogy elegendő számú támogatót találjon, ami a 16 éven felüli madridi lakosság 1%-át jelenti (kb. 27 ezer ember). Ez a minimális feltétele annak, hogy a javaslat továbblépjen a következő fázisba, szélesebb körű megfontolásra. Ez megkíméli az adminisztrátorokat attól, hogy minimális támogatottságú javaslatokra vesztegessék az idejüket. A döntéshozatali fázisban – ez még mindig a weboldal fórumát jelenti, nem az önkormányzat intézményét – a résztvevőknek 45 napjuk van arra, hogy tájékozódjanak és megvitassák a javaslatot. A platform vezetői ehhez semmilyen háttérinformációt nem biztosítanak azon kívül, amit maguk a résztvevők rendelkezésre bocsátanak, ami felelősséget alakít ki a javaslattevőkben. A vitaszakasz után 7 nap van arra, hogy a megfelelő szinten regisztrált (erre később visszatérünk) madridiak szavazhassanak a javaslatról. Ha megkapja a szükséges többséget, a javaslat a városi tanács elé kerül, de nem jelent semmilyen automatizmust a döntéshozatalban. 30 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az önkormányzat megvizsgálja a törvényességét, megvalósíthatóságát, alkalmasságát és költségigényét, aminek eredményéről nyilvános jelentést tesz közzé. Ha ennek eredménye megfelelő, formális döntés születhet. Ha nem, akkor az önkormányzat javasolhat alternatívát, vagy el is vetheti teljesen a javaslatot.

A másik nagy jelentőségű funkció a részvételi költségvetéstervezés, amiben résztvevők széles köre vitathatja meg és hozhat döntést a rendelkezésre álló források felhasználásáról. A megfelelően regisztrált madridiak közül bárki javaslatot tehet egy adott projekt költségvetési finanszírozására, az ezt szolgáló nyilvános felületen. A javaslattevők egymással is konzultálhatnak, és dönthetnek projektjeik összevonásáról, a jobb esélyek és a költséghatékonyság érdekében. A következő szakaszban a minősített regisztrált szavazók leadhatják véges számú voksukat a támogatható projektekre, amelyek ezután az önkormányzat elé kerülnek, megvizsgálva azok érvényességét, megvalósíthatóságát, törvényességét és azt, hogy beleférnek-e egyáltalán a rendelkezésre álló költségvetési keretbe. A leginkább támogatott projektek kerülne be a végső szavazási fázisba, amelyben a szavazók láthatják a rendelkezésre álló keretet és a projektek becsült költségét egyaránt. A szavazás során kialakuló sorrend alapján, ha az első helyen végzett projekt alapján még marad keret, és az elegendő a másodikra, az is felkerül a megvalósítandó listára. Ha a másodikra már nem elegendő a maradék keret, az alkalmazás a harmadikra ugrik, és így tovább. Ilyen módon a preferencia-sorrendet is figyelembe véve lehet a költségvetési keret zártságát biztosítani.

A Decide Madrid a két fenti funkción kívül lehetőséget ad bármilyen más vitára és konzultációra is, anélkül, hogy annak közvetlen következménye lenne a döntéshozatalra.
A széleskörű részvétel (a költségvetési folyamatban 2017-ben 67 ezer madridi vett részt) természetesen felvet komoly biztonsági kérdéseket is, a folyamat manipulálhatósága szempontjából. A többszörös szavazás elkerülésére háromszintű regisztrációt vezettek be. Az egyszerű regisztrált felhasználók mindegyike részt vehet a vitákban és javaslatok megfogalmazásában. Az előzetes szavazáshoz magasabb szintű hitelesítés kell, a végső szavazáshoz pedig még biztonságosabb.

A szerző végső konklúzióként megállapítja, hogy a kezdeményezés ígéretes és innovatív, az eltelt idő rövidsége miatt azonban egyelőre nincs bizonyító erejű tapasztalatunk rá, hogy mennyiben javítja a döntéshozatal minőségét. (A javaslattételi mechanizmusban eddig csak két javaslat jutott el a végső szavazásig.) A gyakorlatot mindenesetre már több spanyolországi város – így például Barcelona – is átvette, úgyhogy a tapasztalatok gyűlni fognak.”

Forrás:
Beyond Protest: Examining the Decide Madrid Platform for Public Engagement; Sam DeJohn; GovLab Blog; 2017. november 13.
Decide Madrid
Consul – Open Government and E-Participation Web Software; GitHub (A Decide Madrid platform nyílt forráskódú szoftvere)
Consul Documentation (angolul)

 

(EGov Hírlevél)


Zugló (Budapest XIV. kerület) Önkormányzata a K-monitor és a Költségvetési felelősségi Intézet közreműködésével vizualizálta 2018-as költségvetését. A költségvetések struktúrájának hasonlósága és a fejlesztés nyílt licensze lehetővé teszi, hogy az alkalmazást bármely magyar önkormányzat átvehesse! A részletekért olvassa el a K-Monitor erről projektről szóló blogposztját, vagy érdeklődjön az info@k-monitor.hu címen.

A zuglói büdzsé itt tekinthető meg.


Átment az amerikai Képviselőházon a nyílt, közösségi, elektronikus és szükséges kormányzati információ törvény (OPEN Government Data Act). A javaslat szövegét a "Bizonyítékalapú Döntéshozás Alapjai" törvény részeként nyújtották be. Ha bevezetik, a törvény kötelezővé tenné az összes kormányzati (központi/helyi) információ gépileg olvasható formátumú és szabadon újrafelhasználható közzétételét. Az Egyesült Államok így kodifikálná azt a 2013-as elnöki irányelvet, amely alapértelmezésben megnyitná a kormányzati adateszközöket. Ez a lépés ugyan nem teszi közvetlenül még átláthatóbbá az amerikai kormányzatot, de hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb közpolitikai döntések szülessenek és táplálhatja az adatrobbanás következtében szárba szökő gazdasági és politikai kezdeményezéseket, vállakozásokat, globálisan is kijelölve az irányt a nyílt kormányzással kapcsolatos törekvéseknek.

 

 

A törvény szövege alapján nyílt kormányzati adateszköz az, amely:

  1. Gépileg olvasható
  2. Elérhető (vagy elérhetővé tehető) nyílt formátumban
  3. Nem terheli olyan megkötés amely ellehetetlenítené a fel- és újrafelhasználását; és
  4. Olyan szabványon alapul, amelyet a szabványhivatal kezel.

A nyílt engedély az egy olyan jogi garanciát jelent, amely szerint az adateszköz:

  1. A köz számára bérmentve elérhető
  2. Semmilyen megkötés nincs a másolásra, publikálásra, terjesztésre, sugárzásra, idézésre vagy átvételre

A Data Coalition, Sunlight Foundation és több tucat más szervezet mellett például a Creative Commons is támogatja a lépést, hogy a kormányzati adatok nyílt engedéllyel váljanak elérhetővé. A törvény támogatói úgy látják, a lépéssel az Egyesült Államok a nyílt kormányzás világvezetője maradhat, és biztosítja, hogy e közjavak értéke tovább nő, lévén a kormány további adatkészleteket szabadít fel, állít elő és kapcsol össze. A döntés azonban nem csak a kormányzat magánügye: a lépés bátorítja a vállalatokat, nonprofitokat és másokat, hogy innovatív eszközöbe fektessenek, amely ki tudja használni a megnyíló kormányzati adatokat. A H.R. 4174-et egyhangúan szavazták meg, a Szenátus most a hasonmását, az S. 2046-os számú javaslatot fontolgatja.  

Milyen változtatást hoz konkrétan a mostani kezdeményezés? Arról van szó, hogy innentől minden adatot, amit az állami közadatos portálra, a data.gov-ra posztoltak, gép által olvasható formátumban kell közzétenni és könnyen kereshetővé kell tenni. Magyarul a kormányzatok nem rakosgathatnak ki nyers fájlokat (pl. szkennelt pdf-eket), ömlesztve, egyúttal tőled várva, hogy kisilabizáld, ráadásul szinte teljesen lehetetlenné téve, hogy ellenőrizni tudd, szabályosan, rendszeresen frissítik-e az információkat. Hogy ez mekkora lépés, ahhoz elég vetni egy pillanatot a magyar közadattárra, ami elvileg 2012 óta működik, de teljesen használhatatlan. Az amerikai javaslat további záradékokat tartalmaz a titkok és nemzetbiztonság védelmét szolgálják, hogy az adatokban ne legyenek hadi titkok vagy szenzitív információk magánszemélyekről. Fontos garanciális elem, hogy a szövetségi hivatalnokoknak ezentúl ezeket az adatokat kell használniuk a döntéshozásra (ha releváns), ezáltal őket is arra késztetve, hogy felhasználóbaráttá tegyék az információt. Ezzel pedig pénz spórolhatnak, hisz nem kell kétszer előállítani ugyanazt az adatot: egyszer maguknak, egyszer pedig a "rosszindulatú, lusta és kíváncsi" nyilvánosságnak. Ez a megoldás azt is kizárja, hogy a magyar szabályozáshoz hasonlóan a 21. század hajnalán is pénzt kérjenek azoktól, akik meg akarják tudni, mire költik az adóforintjaikatVajon mindez tényleg segítheti-e a közpolitikai döntések bizonyíték-alapúvá tételét, és nagyobb átláthatóságát? Mikor ér össze a nyílt adatos törvénykezés a nagyobb elszámoltathatósággal? A Data Coalition véleménycikke erre egy érettségi kérdést idéz fel. Két vonat halad egymással szemben, az egyik elindul mondjuk Csempeszkopácsról 70km/órás sebességgel Dubicsány irányába, a másik Dubicsányból megy Csempeszkopácsra 60 km/órával. A mi esetünkben a nyílt adatos vonat és a bizonyítékalapú döntéshozatal vonata haladnak egymással szemben. A bizonyítékok bevonása arról szól, hogy a döntéshozó objektívan le akar írni egy helyzetet, az igazolásba be akarja vonni az érintetteket. A nyílt adat pedig az a technika, amely nyilvánosan lehetővé teszi az érintettek bevonását. A kettő feltételezi egymást, az igazolás igénye és a bevonás technikai feltételei is folyamatosan terjednek, fejlődnek. A két vonat elhagyta az állomást. A találkozás pedig a Bizonyíték-alapú Döntéshozás Alapjai törvénnyel következhetett be, lelkesedik az amerikai szerző. Az állami ügynökségek (kormányzati szervek) adatainak nyílt vagy publikus közzététele gyorsabb és biztonságosabb hozzáférhetőséget, a különböző (pl. tagállami szinten eltérő) programok költséghatékony összehasonlíthatóságát eredményezheti majd.

Minél több bizonyítékot használnak a döntéshozók, annál jobb közpolitikai döntéseket hoznak, ami azzal is összefügg, hogy a nyílt adatok növelik az átláthatóságot, bepillantást engednek az ügynökségek működésébe, csökkentve, ha nem is kiküszöbölve a szakértők zsargonjaiba bújtatott átláthatatlan lobbialkuk rendszerét. Képzeljünk el egy megbízható országos adatbázist arról, hol mennyiért építenek egy méter járdát - vajon ezek után ki vállalná be, hogy a haveri vállalkozóval 30%-ot túláraztat?  A nyílt adatok azonban nem csak a pontosságot, a hatékonyságot erősítik, csökkentve a korrupció kockázatát. Ezen túl is sok kiaknázatlan érték van a kormányzati adatokban, amit a elemzői és adatvizualizációs technikákkal magánszereplők, cégek széles köre kiaknázhat. Az OPEN most összehangolja a kormányzati igényeket a nyílt adat mozgalom törekvéseivel, ez pedig mindenképp üdvözlendő. Az a civil aktivizmus, amivel eddig kívülről próbálták nyíltságra szorítani a kormányzati szerveket, most megjelenhet a szövetségi ügynökségeken belül. Hogy ez valóban eléri-e a célját, vagy csak egy új bürokratikus bizottságosdit és jelentésesdit jelent-e, vagy a jó gyakorlatok szervezetek közötti elterjedését, elválik. Az mindenesetre itthonról is jól látszik: ha nincs felelőse az átláthatóságnak egy szervezeten belül, nincsenek kidolgozva és garantálva a nyilvánosságra hozatal eljárásai, akkor az eredmény kétséges. Az állami szervezetek ugyanis eredendően ellene vannak a nyilvánosságnak, ez pedig az USA-ban sincs másképp. A törvénybe foglalt átláthatóság mellett a legtöbb ország szemet huny a hanyagságok felett, most a világ egyik vezető hatalma tett egy lépést a tulajdonukban lévő adateszközök eredendően nyílt forma irányába, mert úgy látják, ez érték és erőforrás a kormányzás és a gazdaság számára. Jó ötletnek tűnne követni őket.