01

A jogállamiság kérdése az elmúlt években központi helyre került a magyar közéletről szóló diskurzusban. Ahhoz, hogy a jogállami követelmények érvényesüljenek, a korábban már kialakított intézmények és szabályok újbóli érvényesítése az első lépés. Annak érdekében, hogy a kormány a jövőre nézve ne tudja szétzilálni a hatalmát kontrollálni hivatott intézményrendszert, további garanciákra és újszerű megoldásokra van szükség.

Az ellenőrző szervek függetlensége

  • A kormánytól független, ellenőrző funkciót (is) betöltő testületek – Köztársasági Elnök, Alkotmánybíróság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Ombudsman, Nemzet Adó- és Vámhatóság Országos Bírói Hivatal, Állami Számvevőszék, ügyészség, Magyar Nemzeti Bank, Költségvetési Tanács, bírósági szervezetrendszer, stb. – vezetőinek, illetve tagjainak a kiválasztásánál ne érvényesüljenek rövidtávú, illetve aktuálpolitikai szempontok, a kiválasztás szakmai konszenzuson alapuljon .Ennek érdekében a vezetőknek, illetve tagoknak jelölendő személyeket ne kizárólag pártpolitikai szereplők határozzák meg, mert ez a megoldás a rendszerváltoztatás óta nem képes kivonni a legfontosabb közjogi pozíciókat a politikai zsákmányszerzés hatóköréből.

  • Fontos, hogy a konszenzusos választást követően a mindenkori parlamenti többség is tartsa magát ehhez; azaz szabályozási eszközökkel ne teremtsen lehetőséget e szervezetek vezetőinek politikailag motivált lecserélésére vagy a szervezetek hatáskörének, a kormány hatalmát kontrollálni képes erőforrásainak az elvonására.

 

Visszaható hatályú jogalkotás tilalma

  • A visszaható hatályú jogalkotás sérti a jogbiztonságot, ezért annak tilalmát alkotmányos szinten kell rögzíteni és következetesen érvényre kell juttatni.

 

Az Alkotmánybíróság hatáskörei

  • Az Alkotmánybíróság hatáskörét vissza kell állítani a 2010 előtti szabályozásnak megfelelően és el kell törölni a negyedik Alaptörvény-módosításnak az Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezéseit annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság valóban őrködhessék  a jogalkotás és a jogalkalmazás alkotmányossága felett.

 

Közérdekű adatok megismerhetősége

  • Az információszabadság törvény 2013. évi módosítása által bevezetett, a közérdekű adatok megismerhetőségét korlátozó szabályokat el kell törölni.

  • Helyre kell állítani az információszabadság védelmére rendelt, a végrehajtó hatalomtól teljesen független, az Országgyűlés által választott ombudsman intézményét.

  • Ésszerű keretek közé kell szorítani a közérdekű adatok titkosítását, a visszaélésszerű titkosítás elleni eszközként meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy bármely polgár kezdeményezhesse a közérdekű adat „államtitokká” minősítésének bíró által történő felülvizsgálatát azzal, hogy a bíró a minősítés szükségességét és indokoltságát is elbírálhassa, vagyis a minősített adat tartalmához is férjen hozzá.

  • Az újonnan létrehozandó információszabadság ombudsmant – hasonlóan a 2011-ben megszüntetett adatvédelmi biztoshoz – is fel kell hatalmazni az állami szervek titkosítási tevékenységének a kontrolljára azzal, hogy az ombudsman is legyen jogosult a tikosnak minősített adat tartalmát megismerni.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének a megerősítése

  • A bíróságok igazgatását ellátó szervezet jogállását, feladatait és vezetőjének a hatáskörét újra kell gondolni azért, ne összpontosuljon túlzott mértékű befolyás egyetlen személy kezében.

  • A bírói önigazgatási modell és a kormány fenntartói és finanszírozási felelősségét ésszerűen ötvöző, a hatalommegosztás követelményeinek is megfelelő megoldást kell kialakítani a bíróságok igazgatására. A bíróságok igazgatását végző szervezet egyedi ügyek eldöntését semmilyen módon ne befolyásolhassa.

  • Az ügyészi szervezet vezetőjének az ügyészi szervezet és az ügyészség szakmai munkája fölött befolyását vissza kell szorítani, meg kell teremteni az egyes ügyészek szakmai autonómiáját a szervezeten belül.

  • Javítani kell az ügyészi munka átláthatóságát és az ügyészségen belül születő szakmai döntések számon kérhetőségét. Meg kell teremteni a jelenleg külső jogorvoslattal nem támadható, illetve bíró előtt nem sérelmezhető ügyészi döntések érdemi, az ügyészségtől elkülönült szervezet általi felülvizsgálatának a lehetőségét.

 

A bírák és az ügyészek szakmai felkészültségének erősítése

 

  • Felül kell vizsgálni a bírák jogállására és a bíróságok szervezetére vonatkozó törvényeket, hogy végre fel lehessen számolni a jogalkotó által nem kezelt problémák által évtizedek óta újratermelődő működési zavarokat az igazságszolgáltatás rendszerében. Magasan képzett szakemberekre és nem túlterhelt bírósági és ügyészségi szervezetre van szükség.

  • A bírói és az ügyészi kinevezések kapcsán egyedi döntések helyett egységes, átlátható, objektív kritériumrendszer kidolgozására van szükség.

  • A bírói és ügyészi előléptetések, valamint a bírói és ügyészi szervezetben betöltött igazgatási vezetői pozíciók elnyerése kapcsán szintén egységes, átlátható, objektív szempontokat kell érvényesíteni.

  • A bírói és ügyészi teljesítményértékelésnek is meghatározott kritériumrendszer alapján kell működnie és az eredményének érdemben figyelembe kell jönnie a szakmai előmenetel során.

 

Gyorsabb és színvonalasabb működés a bíróságokon és az ügyészségen

  • Azonnali cselekvésre van szükség a gyorsabb bírósági eljárás és ezzel összefüggésben a bírói ügyteher csökkentése érdekében.

  • A bíráskodás színvonalának szinten tartásához és javításához is elengedhetetlen kötelező, kreditrendszeren alapuló képzési szisztéma bevezetése.

 

Társprojektek