01

Az országgyűlési képviselők kampányköltéseit szabályozó 2013. évi LXXXVII. törvény nem rendezte megnyugtatóan a választási kampány költségeit. Az új törvény mindössze abban a tekintetben jelent előrelépést, hogy a reálishoz közelítette a pártok és jelöltek számára állami forrásból rendelkezésre álló összegeket. Azonban ezeknek a közpénzeknek az elszámolásával és átláthatóságával kapcsolatos aggályok változatlanul megalapozottak. Mindeközben a pártfinanszírozást és a pártok gazdálkodását továbbra is a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szabályozza – és ennek tartalma alig változott érdemben a rendszerváltás óta, kivéve azt, hogy idén a pártok már csak magyar állampolgároktól fogadhatnak el adományt, külföldiektől és gazdasági társaságoktól nem. Kutatók, politikusok és korrupcióellenes szakértők egyaránt egyetértenek abban, hogy a párt- és kampányfinanszírozás körüli anomáliák az egyik legsúlyosabb okát jelentik a Magyarországon tapasztalható korrupciónak.

Javaslataink:

Új pártfinanszírozási törvény

  • Az országgyűlés alkosson új, a pártok dologi-személyi kiadásait reálisan fedező pártfinanszírozási rendszert

 

Nagyobb átláthatóság a pártok gazdálkodásában

  • A pártoknak választási időszakon kívül is kötelező legyen nyílt számlát vezetniük, gazdálkodásukban pedig vezessék be a kettős könyvvitelt. A pártok a beszámolóikat legalább a többi közhasznú, például civil szervezetre vonatkozó szigorúbb szabályok szerint legyenek kötelesek közzétenni.

 

A pártok államtól való függetlenségének erősítése

  • A pártok működésére biztosított állami források akár jelentősen is megemelhetők, de az államtól való függetlenséget fokozatosan erősíteni kell. Ez úgy érthető el elsősorban, hogy az állam például kiegészítő támogatással ösztönzi a pártokat magánadományok gyűjtésére. A pártokat a bevételeik bevallására ösztönözné, ha minden magánadományból szerzett forinthoz az állam egy forint költségvetési támogatást adna. A bevallott, jogszerű pártbevételek mértéke lenne az állami támogatás alapja, miközben ha egy pártot be nem vallott adomány elfogadásán érnének tetten, az érintett párt elesne az állami forrásoktól.

 

Az ÁSZ jogkörének kiterjesztése

  • Az Állami Számvevőszék szerepét meg kell erősíteni. Az ÁSZ vizsgálatait ki kell terjeszteni a pártok gazdasági érdekeltségeire, a pártok kampányát segítő civil szervezetekre, cégekre és magánszemélyekre is.

  • Az Állami Számvevőszéknek különös figyelemmel kell vizsgálnia, hogy a kampányszámlák mögött van-e valódi teljesítés. Így lehet kiszűrni az állam által a pártoknak szánt kampánypénzek kampányi részben vagy egészben magáncélú felhasználására törekvő álpártokat. Jelentősen szigorítani kell továbbá a szabályok megsértésének szankcióit.

Fellépés „bújtatott kampány” ellen

  • A hirdetéseikben, belső felhívásaikban, szóróanyagaikban politikai tartalmú reklámkampányt folytató szervezetek pénzügyeire a pártokra, jelölő szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályok legyenek érvényesek.

  • Legyen tilos a kormány vagy más állami intézmények, továbbá a települési önkormányzatok számára a valamely pártot, annak programját vagy kormányzati intézkedést támogató reklám, akkor is, ha azt kormányzati vagy lakossági tájékoztató tevékenységnek nevezik.

Egyenlőbb esélyek a kampányban

  • Törvényben kell szabályozni, hogy bármely médiumban és óriásplakáton kihelyezett reklámra ugyanazok a feltételek vonatkozzanak a hirdető pártok esetén – a kedvezményeket teljes egészében el kell törölni vagy egységesen kell szabályozni.

 

Társprojektek